Pesthidegkút rövid története

Az 1950. január 1-jén életbe lépett nagybudapest-törvény, új kerülethatárokat állapít meg.
Ekkor csatolják Hidegkutat Budapest II. kerületéhez.

A monda és hagyomány szerint Hidegkút a nevét Mátyás királytól kapta, akinek Solymáron volt vadászkastélya. A király állítólag egy vadászat alkalmával nagyon megszomjazott, és amikor apródja odanyújtott neki az egykori Helter-hídnál egy vízzel teli serleget, a király felkiáltott: hidegkút!
Ez a hagyomány azonban nem felel meg a valóságnak, mivel Hidegkutat már 1255-ben oklevél említi.

1240-ben a tatárok kifosztották és felégették Hidegkutat.
IV. Béla a lerombolt területre Ausztriából és Németországból érkező telepeseket telepített be.

Hidegkútnak már 1260-ban saját temploma volt , ez a mai helyén állt. 1526-ban a győztes törökök valószinűleg Hidegkutat is elpusztították.

A rendszeres betelepítés az elnéptelenedett területen 1710-ben kezdődött.
A római katolikus plébániatemplomot 1737-ben építették. Hidegkút plébániája és anyakönyve ekkor lett önálló.

Az 1900-as évektől a lakosság száma nagymértékben nőtt. A tulajdonképpeni falumag mellett külső települések jöttek létre. Erzsébettelep, Hársakalja, Remetekertváros, Széphalom, Szögliget, Várhegy, Máriaremete.
Az ugrásszerű népességnövekedés következtében a lakosság összetétele is megváltozott. A statisztika 1900-ban még 88%-os német lakosságot mutat, míg 1930-ban ez az arány már csak 30%.
A II. világháború után több mint 1300 hidegkúti svábot telepítettek ki Németországba.
Legtöbbjük még ma is ott él családjával együtt.

Pesthidegkút történetéről többet olvashat a következő web-oldalakon:

http://members.tripod.com/~kszucs/hidegkut/szeljegyzet.htm

http://pesthidegkut.hu/?t=hely_2

http://www.communio.hu/pesthidegkut/gercse3.html

http://www.pointernet.pds.hu/pesthidegkut/szabadido/gercseitemplom.html

http://www.communio.hu/pesthidegkut/gercse2.html

http://www.communio.hu/pesthidegkut/hidegkut.html